Pátyolgató Óvoda

Óvodánk története

„Elfogadom az összes rászoruló gyermeket, akit a gondviselés nekem szán.”
(Brunszvik Teréz grófnő Fogadalma 1809-ben)
 
Magyarországon a kisgyermekek intézményi ellátását Brunszvik Teréznek köszönhetjük.
A grófnő felismerte szükségességét, de hosszú időbe telt, míg megkapta a kellő támogatást. 20 évig képezte magát és szervezte az óvodát (kisgyermekiskola – kisdedóvó – óvoda), míg 1828-ban, árva gyermekek számára létrehozta „Angyalkert” nevű első intézményét Budán.

Példáját követte Páty, miután megépült 1853-ban a református elemi iskola, és 1860 körül a római katolikus tanintézet, a századforduló idején már kisdedóvó is működött.
1912-ben a Községházával egy időben épült az Iskola utcában egy nagy és egy kisebb terem. Ez utóbbi kezdetben szolgálati lakásként funkcionált. A nagyobbik teremben kezdte meg működését Páty első óvodás csoportja. A háború előtt Czuczor Mártonné (Márti néni) óvónő egyedül foglalkozott 60-70 aprósággal. Kató óvó néni (Vázsonyi Kató) visszaemlékezése alapján, aki óvodása volt Márti néninek: „ültek körben a padokon és Márti néni csak hegedült, csak hegedült…”. Sajnos ebből az időszakból nem sok információt tudtunk gyűjteni.
Az udvarról az épületbe két lépcsőn lehetett bejutni. Mostanra már úgy feltöltötték az udvart, hogy ez a szintkülönbség teljesen eltűnt.
1937. május 1-től Zachár Lászlóné Meggyesi Ilona (Ica néni) Magyar Királyi kinevezéssel rendelkező óvónő is itt dolgozik.
1945-ben, a II. világháború után Szalkay Rózsa pedagógus irányításával és asszonyok segítségével a tavaszi hónapokban újra megnyithatta kapuit mindkét iskola és az egy tanerős óvoda is. Idényjellegű napközi működött.

Az 1950-es évektől egyre több nő vállalt munkát és nehézséget okozott a gyermekek felügyelete.
1951-52. Két csoportra bővült az óvoda. A téli hónapokban csak délig, március 1-től november 1-ig viszont egész nap fogadták a 3-7 éves gyerekeket, biztosítva számukra a napi egyszeri étkeztetést, vagyis ebédet, a tízórait pedig mindenki hozta magával.  Fából készült téglalap alakú asztalok voltak, mindkét oldalon háromszemélyes támlás paddal, szintén fából. A gyerekek kis zománcozott mély tálkákból ettek és zománcozott bögrékből ittak.

Egyre szükségesebbé válik a legkisebbek elhelyezése is. Felmerül az igény bölcsőde létrehozására. Az engedélytől számítva szinte 10 nap alatt kialakítják a volt csendőrlaktanya egy részéből a bölcsődét, mely 1954. május 1-én már fogadta a kicsinyeket. (A bölcsőde üzemeltetése 1961-től folyamatos, mígnem 1995-ben megkapja az épületet az óvoda és tovább működteti két csoportszobaként.)
A nehezen fellelhető adatok szerint akkoriban Simon Böske néni dolgozott a konyhán, Aranka óvó néni, majd Kató óvó néni ( Vázsonyi Kató) a gyerekekkel foglalkozott.
1958-59-tól állt munkába Szöllősi Béláné, Margit óvó néni. Egyre nagyobb az igény az óvodára is.
1961-ben felépítik az óvoda új szárnyát, melyben 2 új szobával bővül az épület, így már 4 csoporttal működik az óvoda és van önálló konyhája is.
A szülőkkel való közvetlenebb kapcsolat kialakítása érdekében teadélutánokat tartanak több-kevesebb sikerrel. Mégsem hagy alább a lelkesedés és megmarad az igény a fejlesztésre.

1966-ban lebontották a pincét, a helyére fáskamra került. Óriási előrelépés, hiszen fatüzelésű kályhák voltak a csoportszobákban, amiket később olajkályha vált föl.
1966-67-ben vezették be a vizet.
1964. októberében érkezett Vilma néni, aki 1966-72-ig helyettesítette Margit óvó nénit.
Ekkor még kőfal választotta el az óvodát az iskolától.

1969-ben a korszerűsítéseknek köszönhetően vizesblokkokat alakítanak ki, melegpadló és lambéria burkolatot kapnak a szobák. A teadélutánokat felváltják a halászvacsorák. A Retek utcában vettek halat és kenyeret és itt főzték meg az oviban. 2 évig az oviban volt a vacsora, utána a TSZ épületében. Itt sikerült a szülők többségét mozgósítani és a jó hangulatú  együttlétek után a sikeres felajánlásoknak köszönhetően lett szőnyeg, játék a gyerekeknek, az udvarra villamos, amit a szülők festettek le.

1975-ben az iskola gyakorlókertjének átadásával bővül az óvoda udvara (hátsó udvar), szülői összefogásnak köszönhetően.
1977-ben KRESZ-pálya épül az óvoda udvarán. Akkor még csendesebb volt a falu és közlekedés szempontjából sokkal biztonságosabb. Voltak olyan gyerekek, akik egyedül jártak haza délben, vagy 4 órakor délután. Az óvó nénik üzenetét kis cédulán vitték magukkal.
1979-ben átadásra kerül a Bocskai utcában az új iskola, így még két termet kap az óvoda, amiket a korábbi bikaistálló helyén hoztak létre, illetve egy régi pékség épületéből alakítottak ki.

Immár 6 csoportos az óvoda. Lebontják az óvoda és az iskola közötti kőfalat. A bővülő térrel ismét szépülhet az udvar. A főzőkonyha tálalókonyha lesz. Az ételt az új iskola konyháján főzik, onnan szállítják az oviba.

A falu lélekszáma jelentősen gyarapodik a 80-as, 90-es években. Egyre több a gyermek az Erdélyből betelepülő és Budapestről  kiköltöző nagycsaládosoknak köszönhetően. Szükségessé válik a bölcsőde átalakítása 2 csoportos tagóvodává. 1995-ben már óvodásokat fogad az épület a Rákóczi úton. Már 8 csoportunk van. Népzenei farsangokat tartanak a gyerekeknek, ahol rendszerint a Jánosi együttes ad élőzenét. Nem felejtjük el a falu szintű óvodai rendezésű gyermeknapokat sem a Fenyvesben, ahol együtt lehettek a családok.

A 90-es évek végén változások következtek be az óvodai nevelésben. Helyi nevelési programokat kell kidolgoznia minden intézménynek. Sok alternatív lehetőség közül az akkori nevelőtestület a Lépésről Lépésre Óvodai Program adaptálásának átdolgozását választja, és ennek alapján megalkotja saját nevelési programját, ahol a dadusoknak is fontos szerepük lesz a gyermekek gondozásában. A program a gyerekek egyéniségét tartva szem előtt, betekintést enged a szülőknek az óvodai életbe. Részt vehetnek közös programokon, nyomon követhetik a projektek kapcsán gyermekük hétköznapjait. Talán ennek is köszönhető, hogy 2000-ben megalakul a korábbi Szülői Munkaközösségből az óvoda Szülői Szervezete. A pedagógusok közül egyre többen vesznek részt továbbképzéseken, szerzik meg főiskolai diplomájukat. Dajkáink szakképesítést szereztek.

1999-2000-es nevelési évre újra sok az elutasított gyermek férőhely hiányában.
Az akkor Képviselő Testület úgy dönt, hogy a Kossuth Lajos utcai szolgálati lakások egyikéből újabb csoportszobát, mosdót és tálalókonyhát alakítanak ki.

2000. február 1-jén 20 kisgyermek számára megnyitja ajtaját az akkori Napocska csoport. Ezzel 9 csoportosra bővül az intézmény. Felvetődik annak az igénye, hogy válasszunk nevet óvodánknak. Több javaslat érkezik, de csak terv marad, mely később valósul meg. Óvodabálok szerveződnek az óvoda dolgozói és a szülők összefogásával, mindig valamilyen kitűzött cél érdekében. Így lesz szép fából készült rönkvár az új csoport előtti udvaron, melyet szülők állítanak fel és festenek le. A vas udvari játékokat fokozatosan felváltják a fa mászókák, libikókák és homokozók. Egy teljes felújítást kap a Csibe ovi udvara is. Az óvodabálok mellett adventi vásárok rendezésével is gyarapodik a bevétel, melyet mindig a gyermekek javára fordítanak. A szülőkkel való jó együttműködésnek köszönhetően az udvari fejlesztésen túl benti játékokat, kiegészítőket, egyik évben minden csoport CD lejátszót kap.

Összefogás és segítőkészség mutatkozik meg, két súlyosan beteg gyermek gyógyulása érdekében megrendezésre kerülő vásár, és jótékonysági koncert alkalmával is.

Több évig húzódó óvodafejlesztés, bővítés 2007-ben megvalósul amikor átadásra kerül  ( a hajdani katolikus tanintézet,  később kisiskola helyén) a Rákóczi úton egy új óvodai épület, melyben 3 csoport fér el. Ezzel egy időben, a régi épületben egy kevésbé ideális csoportszobából (az egykori pékség épületéből) tornaszoba lesz. Szinte hihetetlen, de már 11 csoportnyi óvodása van ekkor Pátynak. Az iskolával való kapcsolattartásban látszik, hogy korábban nekik köszönhetően bővülhetett az óvoda épülete és udvara, most neki volt szükségük egy tanteremre. Így egy esztendőre beköltözhetett az egyik 3. osztály a lenti tornaszobába, a 2008-2009- es tanévben.

2008-ban Manyi Óvó néni név-ötlete alapján, óvodánk neve Pátyolgató Óvoda lesz. A tendencia folytatódik és elérkezünk szinte a jelen állapothoz, hiszen a gyermeklétszám növekedésének köszönhetően újra szükség lesz a lenti tornaszobába, mint csoportszoba. Önkormányzati felújítással és korszerűsítéssel 1-2 évre átmenetileg alkalmassá teszik és a 2010-2011-es nevelési évet már 12 csoport kezdi.

2011. márciusában pedig a Képviselő Testület jóvoltából megnyitja kapuját a Csicsergő csoport, az új épülettel szemben a Rákóczi úton a volt református parókia helyén.  A kezdetben sivár udvar szülői felajánlásának köszönhetően szépül, gazdagodik.

******

Az élet nem áll meg. Előttünk a következő 100 év, és látjuk, hogy fejlődésre, fejlesztésre most is szükség van. De minden régiben van érték, és minden régi egyszer elavulttá válik. Kivétel ez alól az egymás iránti elfogadás, jóindulat, szeretet. Ezek motiváljanak továbbra is mindannyiunkat!
 
Csodálatos volt a múltba visszanézni. Ez a néhány oldal csak töredéke annak, ami a pátyi óvoda történetéről mesélni tudna. Talán túl tárgyilagos is ahhoz képest, amennyi pozitív érzést kaptam a kutatások során. Örülök, hogy ennek a közösségnek én is tagja lehetek.

 
Köszönet Szabó Andrásné Vilma néninek, Vázsonyi Kató néninek, Lakos Tamásné Margónak és mindenkinek aki fényképpel, gondolatával hozzájárult ehhez a kiadványhoz.

Külön köszönet Szili Magdolnának, aki nagyszerű társam volt a visszaemlékezésben és végig mellettem állt segítségével ebben a szép munkában.
 

Stefánné Rokaly Elvira
Óvónő